A Super Bowl évtizedek óta nemcsak sportesemény, hanem a gazdasági hangulat egyik legjobb lakmuszpapírja. Amikor egy szektor hirtelen tömegesen jelenik meg a legdrágább reklámidőben — ahol egyetlen 30 másodperces spot ára elérheti a 7 millió dollárt —, az gyakran nem a stabil növekedést, hanem a túlforrósodott hype-ot jelzi.
A 2000-es Super Bowlt sokan „Dot-com Bowlként" emlegetik: közel húsz internetes startup költött el milliókat egyetlen reklámra, többek között a Pets.com, a Webvan és az eToys. Két hónappal később a Nasdaq összeomlott, és a legtöbb hirdető cég eltűnt. A Pets.com kilenc hónappal az IPO után csődöt jelentett — a Super Bowl-spotot belekalkulálva.
Ugyanez történt 2022-ben a kriptóval. A Coinbase, a Crypto.com, az eToro és az FTX is Super Bowl-spotot vett, a média pedig „Crypto Bowlként" hivatkozott az évre. A Coinbase hirdetése egyszerűen egy pattogó QR-kód volt — és a szerver összeomlott a forgalomtól. Néhány hónapon belül jött a Terra-összeomlás, majd az FTX, Celsius, Voyager és BlockFi csődje. Sam Bankman-Fried, aki az FTX Super Bowl-reklámjában szerepelt, 2023-ban börtönbe került.
Most pedig az AI-szektor kezd hasonló mintát mutatni. A legutóbbi Super Bowlon már több nagy AI-cég is megjelent. Ugyanakkor fontos különbség, hogy az AI-cégek jelentős része valódi, mérhető bevételt termel — az NVIDIA, a Microsoft és a Google nem papíron létező startup. A kérdés inkább az, hogy a tőzsdei árazások mennyire tükrözik a valós teljesítményt, vagy mennyire előzik meg azt.
A Super Bowl tehát nem előrejelzés, hanem hangulatmérő. Amikor egy szektor egyszerre akar mindenkit meggyőzni arról, hogy „ez a jövő", az gyakran azt jelzi, hogy már túl sok pénz kerget túl kevés bizonyosságot.