John Law skót közgazdász és megrögzött szerencsejátékos volt, aki a francia régens, az Orléans-i herceg barátjaként hozzájutott egy egész ország pénzügyeihez. 1716-ban megalapította a Banque Générale-t, amely papírpénzt bocsátott ki — Franciaország akkor szinte kizárólag arany- és ezüstpénzt használt. 1718-ban a bank állami intézménnyé vált (Banque Royale), Law pedig felépítette a Mississippi Társaságot, amely monopóliumot szerzett a francia gyarmati kereskedelemre, a dohányra, a rabszolga-kereskedelemre, az adóbeszedésre és a pénzverésre.
A rendszer szíve egy önerősítő hurok volt: a befektetők papírpénzzel vették a részvényeket, a bank pedig még több bankjegyet nyomtatott, hogy finanszírozza a vásárlásokat. Több pénz → magasabb részvényár → még több pénz. A részvény 1719-ben ~500 livre-ről akár 10 000 livre fölé szökött, a pénzmennyiség alig egy év alatt megháromszorozódott. Szolgákból lettek milliomosok — a „milliomos" szó éppen ekkor született.
Aztán 1720-ban a buborék kipukkadt. Az okosabbak elkezdték a papírprofitot aranyra váltani, az infláció elszabadult, és Law kétségbeesett, ellentmondó rendeletekkel próbálta menteni a helyzetet — egyszer felére csökkentette a részvény és a bankjegy értékét, majd hat nap múlva visszavonta. A bizalmat nem lehetett rendeletben visszaparancsolni. Bankrohamok törtek ki, a részvény ~98%-ot zuhant, Law menekülni kényszerült, és szegényen halt meg Velencében 1729-ben. Franciaország nyolcvan évig nem bízott a papírpénzben.