Egy normál kereskedési napon a piac zajos, de folytonos: vannak vevők, vannak eladók, az ár fokozatosan csúszik egyik szintről a másikra. 2010. május 6-án azonban volt egy pillanat, amikor ez a folytonosság néhány percre teljesen eltűnt. Az S&P 500 14:45-től kezdve közel 10%-ot esett, a Dow Jones egyetlen percen belül közel ezer pontot veszített, majd szinte ugyanolyan gyorsan visszapattant.
A háttérben több dolog találkozott: egy nagy intézményi eladó automatikusan végrehajtott, 4,1 milliárd dolláros E-mini futures megbízása beindított egy láncolatot. Az algoritmikus kereskedők, akik normál esetben likviditást biztosítanak, érzékelték a rendellenes piaci körülményeket — és egyszerűen kikapcsoltak. Visszavonultak. Amikor a market maker algoritmusok eltűnnek, a piac egyik pillanatról a másikra vékony jégen áll.
Accenture részvénye egy centért kelt el. Egyes blue chip papírok pillanatok alatt 99%-ot estek a stop megbízások láncreakcióban való teljesülése miatt. Ezeket az ügyleteket utólag törölték, de a befektetők, akiknek pozíciói automatikusan záródtak, valós veszteséget szenvedtek.
A modern piacban a „likvid" szó feltételes. A könyv mélysége nem garantált — csak „jó időben", normál körülmények között elérhető. Amikor mindenki egyszerre látja ugyanazt a kockázatot, a likviditásszolgáltatók egyszerre tűnnek el.